Áldott állapot

Tizenhárom évvel ezelőtt a budapesti Szent István Kórház szülészei osztályán állították fel az első szülőkádat, amely nemcsak a vízben szülés idejére, de a vajúdás teljes időtartama alatt rendelkezésére áll a kismamáknak. Azóta több százan választották ezt a szülési módszert, ami egyszerre nyújtja a könnyebb testérzést, a relaxációt és nem utolsósorban a kisebb fájdalomérzetet. Nyugat- Európában azokon a klinikákon, ahol lehetőség van erre a módszerre, az ott szülő nők húsz százaléka választja ezt a módszert. Angliában például - ha valaki az otthonszülés mellett dönt - a kórháztól bérelhető, steril kádat még házhoz is szállítják. Az elmúlt 40 évben közel 200 ezer gyermek született vízben. Hogy hol és kinek a fejében fordult meg először a gondolat? Úgy 40 éve egy francia szülészorvos (Michel Odent), az akkor éppen Franciaországban zajló „alternatív szülészeti forradalom" idején úgy gondolta, hogy betesz a szülőszoba egyik sarkába egy nagy kádat, s ha az asszonynak kedve támad belemászni, hadd tegye. A víz nyugtat, lazít, kellemes, könnyebbé válik a test, ha az asszonynak jó, miért ne lenne jó a babájának is? Aztán egy asszonynak nem volt kedve kiszállni a vízből, és a baba ott született meg a kádban. Innen számíthatjuk a vízben szülés megszületését.

Elterjedt tévhit

A szakemberek véleménye a kimutatható előnyök ellenére is megoszlanak. Komoly, az újszülöttet érő fertőzésveszélyre hivatkoznak. Ám a statisztikai adatok szerint a vízben született babák nem ennél a módszernél, mint „szárazföldi" társaik. Épp ellenkezőleg: egy 1997-es liverpooli kísérlet során például száz szárazon szült nő és száz vízben szült nő kisgyermekét vizsgálták meg - az utóbbiak egészségesebbnek bizonyultak. A vízben szülés mellett szól az a tény is, hogy a vajúdás elhúzódása miatt csökken a szülészorvos beavatkozásának esélye (kevesebb a komplikáció). A vajúdó nőknek kevésbé vannak heves görcseik, szabadabbnak és elégedettebbnek érezik magukat. A hagyományos szülés során sok nő kér fájdalomcsillapítót, ami a méhlepényen keresztül a baba szervezetébe is felszívódik. Nem véletlen, hogy ezek a babák kissé lustábbak, nehezebben kezdenek el szopni, mint azok az újszülöttek, akiket ettől megkíméltek. Például a vízben születettek.
Összefoglalva: kellő ismeretek birtokában ez a szülési forma sem veszélyesebb a többinél. Az újszülöttek nem fulladhatnak meg, nem növekszik sem a fertőzések, sem a keringési zavarok, sem a vérzési szövődmények száma. Az anya és a magzat állapota vízálló észlelőrendszerrel itt is folyamatosan ellenőrizhető. A vízben vajúdásnál biztonságosabb fájdalomcsillapító módszer pedig nem létezik, a gyógyszeres, az epidurális és a gázkeverékes eljárásnak ismertek a lehetséges mellékhatásai. Gátsérülés a vízben szülések ötven százalékában fordul elő. Mind ezek ellenére a vízben szülés csak szövődménymentes várandósság esetén ajánlott. Koraszülés esetén az újszülötteket mindig a szárazföldön segítik a világra, ám a vízi vajúdás ebben az esetben is lehetséges.

Kizáró okok

Léteznek sajnos kizáró okok is. A szülésnek ez a módja nem javasolt olyan betegségek esetén, mint például:

• cukor-, szívbetegség,
• májelégtelenség,
  magas vérnyomás,
• előrehaladott preeklampszia (különleges, fehérjevizeléssel, a vér magas húgysavszintjével, vizenyővel stb. járó vérnyomás-emelkedés)
• ha a baba méhen belüli fejlődése rendellenességet mutat,
• a terhesség utolsó heteiben történő sérülések,
• vagina körüli herpeszes fertőzések,
• ikerterhesség,
• farfekvés,
• koraszülés,
• vajúdás alatti vérzések,
• szédülés,
• vízfóbia.

netbaby