Áldott állapot

Manapság egyre több kismama kéri, hogy ne történjen gátmetszés, elkerülve a mesterséges beavatkozást. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy egy ilyen intim terület a későbbiekben hogyan regenerálódik, ráadásul a gátvarrásról nagyon sokaknak rémes, igazán fájdalmas élményeik vannak. A gátmetszést korábban kötelező volt elvégezni az összes először szülő nő esetében. Napjainkban azonban a szülészek szemlélete megváltozott, és ezt a műtétet kizárólag abban az esetben végzik el, ha nagy a veszélye a gát sérülésének.

Mikor kell metszeni?

Amikor a magzati fej a szeméremrésben mutatkozik, a vajúdó már úgy érzi, hogy „szinte szétreped a gátja", mert annyira feszülnek a szövetek. Az orvos ekkor méri fel, hogy valóban fennáll-e a gát, a kisajkak, a csikló, vagy a hüvely berepedésének veszélye. Amennyiben igen, akkor gátmetszést végez - általában jobbra vagy balra, ritkábban a végbél felé-, megelőzve ezzel a felsorolt szövetek sérülését.
Súlyosabb repedés esetén ugyanis a hüvely és a gát úgy nézhet ki, mintha egy kisebb fajta bomba robbant volna ott fel. Több irányban, zegzugosan, különböző mélységű, esetleg a szomszédos szervekbe hatoló repedések jöhetnek létre. A hüvely tartósan tágult állapota pedig a kötőszövetek túlnyúlását eredményezheti, mely a későbbiekben méhsüllyedéshez, vizelettartási képtelenséghez, a szexuális élet elégtelenségéhez vezethet.

Az erős gátizmok

A szülés második fázisa a kitolási szak. Lényege, hogy a korábbi méhösszehúzódások hatására kitágult méhszájon át a magzat elölfekvő része - ez leggyakrabban a koponya, medencevégű fekvéskor a magzati far - egyre mélyebben a hüvelybe nyomódik. A kismama ilyenkor erős székelési ingert érez minden egyes méhösszehúzódás alatt, és ezek hatására nyomni kezd. A méh, a hasizom, valamint a rekeszizom egyirányú ereje préseli át a magzatot a hüvelyen és a gátizmokon át a külvilágra. Ez a folyamat igen lassú, az izomszövettel rendelkező hüvelynek van ideje tágulni, ennek hála az esetek nagy részében nem történik sérülés. A hüvelybemenet környékén, a gáton bonyolult lefutású, több rétegben elhelyezkedő izmok vannak. Ezen izmok feladata a kismedencében elhelyezkedő szervek alátámasztása, a széklet és a vizelet tartása, irányított ürítésének szabályozása. Ezek az izmok erősek, nagy ellenállást képesek kifejteni, mely akadálya lehet a megszülető magzat fejének, esetleg farának könnyű világrajöttének.

Gátmasszázzsal mi is segíthetünk

A gátizmok tágulékonyságát fokozni lehet a hüvelybemenet kíméletes masszírozásával is. Alapos kézmosás után hanyattfekvő helyzetben először egy ujjal a hüvelybemenetre a végbél felé óvatos nyomást kell alkalmazni. Általában könnyen érezni lehet az ott elhelyezkedő izomcsoportot. Az izmok kitapintása és megismerése után jobbra, illetve balra enyhe nyomást kell alkalmazni azokra, nem erővel, hanem sokkal inkább finoman. Amikor már érzik, hogy az izmok ellazultak, csak akkor kell a masszírozást körkörös mozdulatokkal kiegészíteni. Figyelni kell arra, hogy soha nem szabad az ujjat a hüvelybe mélyre felvezetni. Fontos a gyakorlatot fokozatosan eleinte rövidebb, később hosszabb ideig. De még a leghosszabb időtartam se legyen soha tíz percnél több.

FONTOS!

• A hüvelyfal a terhesség során megduzzad, érzékeny, ezért gátmasszázshoz sokan valamilyen olaj alkalmazását javasolják.
• A hüvelybemenet és a hüvelyfal nemcsak érzékeny, de a különböző fertőzések ellen sem tud hatékonyan védekezni, emiatt kizárólag gyógyszertárban kapható síkosító zselét célszerű alkalmazni.
• Az illóolajok várandósság alatti használata nem javasolt, sem aromaterápia, sem gátmasszírozás formájában.

(forrás: Baba Magazin)