A fekvő helyzetben lévő kismama alhasára ultrahangos zselét ken az orvos. Ezen - az ultrahangos szkenner rövid hozzáérintésével - először elvégzi a tesztelést. Ez magas frekvenciás hangjelet hoz létre, amelynek hullámai behatolnak az anya, illetve a magzat testébe. Ahogy a mama hasán mozgó szkennerből kilépő hanghullámok a magzatvízben lévő „objektumokba" (baba, méhlepény, köldökzsinór) ütköznek, megtörnek, és visszhangmintát idéznek elő, amelyeket a gép elektronikus jellé konvertál. Ezek pedig két-, három- vagy négydimenziós, fekete-fehér, illetve színes képi jelekké alakulnak - ezt látjuk a képernyőn.
Mit mutat meg?
1. A szülés várható időpontját
Az első alkalommal végzett vaginális UH-vizsgálat eredményeképpen nagy biztonsággal megállapítható a szülés várható időpontja. Ezt a vizsgálatot azért szükséges a 20. hét előtt elvégezni, mert ebben a korban a magzat méretéből pontosan lehet következtetni annak korára. A 20. hét után viszont már eltérő ütemben fejlődnek, növekednek a babák.
2. A magzatok számát
Az ikerterhességet azért jobb minél előbb kideríteni, mert így a szülőknek több esélye, illetve ideje van testileg, lelkileg, szellemileg és - nem utolsósorban - anyagilag is felkészülni a többes gyermekáldásra. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egyik-másik pici csak a 12. hét után „mutatja meg magát". Az ultrahangvizsgálat a későbbiekben az egy- vagy kétpetéjűséget szintén elárulja; ez azért lehet lényeges, mert az egypetéjű ikreknél valamivel magasabb számban fordulhatnak elő rendellenességek, és ezért őket jobban szemmel kell tartani.
3. A születendő baba nemét
Bár sokan jobban szeretik, ha a szüléskor meglepetésként éri őket az az aprócska különbség, bizonyos esetekben igen hasznos előre tudni a magzat nemét. Ilyen mondjuk az, amikor tudomásunk van róla, hogy a családban előfordult nemhez kötött, örökletes betegség. A gyermek nemének ismerete és így az elnevezés, megszólítás lehetősége pedig segítheti a korai kötődés kialakulását.
4. A fejlődési rendellenességeket
Noha a 12. héten elvégzett UH-vizsgálat hasonlít egy általános vizsgálatra, a különbség az, hogy ez alkalommal a szonográfus leginkább a pici nyakára koncentrál. Ha a nyaki tájékon egy nagy feketés folt látszik, akkor sajnos esélyes, hogy a magzat szívbetegségben, Down-szindrómában vagy egyéb kromoszóma- rendellenesség által okozott betegségben szenved. Ilyenkor további vizsgálatokat - például amniocentézist, chorionboholy-mintavételt - javasolnak a biztos diagnózis felállítása érdekében.
5. A növekedési rendellenességeket
Minden UH-vizsgálat során megmérik a baba egyes testrészecskéinek hosszát, a fej becsült körfogatát, a súlyt, stb. Ebből következtethetnek a magzat egészségi állapotára. A nem megfelelő üteműnek ítélt növekedés a placenta elégtelenségére utalhat, amely azt jelenti, hogy a méhlepény nem ad át elég oxigént, illetve táplálékot a magzatnak (ennek megelőzése céljából rendkívül fontos a dohányzás, az alkohol- vagy drogfogyasztás, valamint a stresszes életmód teljes feladása), amely szívelégtelenséghez vagy koraszüléshez vezethet.
6. A szülés várható módját
Annak ellenére, hogy ebben a szülés tényleges megindulásáig nem lehetünk teljesen biztosak, az UH segítségével megtudhatjuk a placenta, a magzat és például a köldökzsinór elhelyezkedését, így ezekre az információkra támaszkodva az orvosok esetleg javaslatot tehetnek a császármetszésre.
(Forrás: Anyák Lapja)
