A női ciklus a menstruáció első napjával kezdődik, és a következő vérzésig tart. Ez idő alatt a szervezet felkészül a megtermékenyülésre: a méhnyálkahártya leválik, majd újraképződik, a petefészkek pedig petesejtet termelnek, mely a megérés után kiszabadul a petefészkekből – nagyjából a ciklus közepén. Ez az ovuláció.
A terhesség létrejöttére az ovulációt követő 12-24 órában a legnagyobb az esély, mivel a petesejt ezután mindössze egy napig él. Ha egy nőnek van peteérése, hormonális problémái sincsenek és mégsem sikerül teherbe esnie, vagy csak biztosra akar menni, akkor az ovuláció időpontjának megállapításával növelheti a teherbeesés esélyét. A peteérés megfigyelésére többféle módszer létezik, pl. ultrahang, cervixnyák-vizsgálat, vagy az ébredéi hőmérséklet mérése, de ezeknél sokkal egyszerűbb és biztosabb a peteérésjelző teszt használata.
A patikákban is kapható teszt működési alapja az ún. luteinizáló hormon (LH-hormon) vizeletben lévő szintjének kimutatása. Az LH-hormon szintje a ciklus során állandóan változik, legmagasabb szintjét az ovuláció előtti 24-36 órában éri el. Ez a változás a teszt több napon át tartó használatával nyomon követhető. Egy tesztdoboz általában öt tesztcsíkot tartalmaz, az elsőt 28 napos ciklus esetében a 11. napon kell felhasználni. Ettől eltérő hosszúságú ciklus esetében a tesztelés első napjának megállapításához a ciklus hosszából ki kell vonni 16-17 napot.
Az eredmény könnyen értékelhető a rajta található kontrollmező segítségével: miután a vizeletbe mártottuk a tesztcsíkot, az eredményjelzőn előtűnő jelet a kontrolljelzéssel összehasonlítva eldönthető, hogy van-e peteérés, és hogy milyen magas az LH-hormon szintje. A megtermékenyülésre a legmagasabb hormonszintet jelző napon, illetve az azt követő két napon van a legnagyobb esély. Ahhoz, hogy minél pontosabb eredményt kapjunk, a tesztet napközben érdemes elvégezni, lehetőleg minden nap nagyjából ugyanakkor.
forrás: www.vital.hu
